Utcák/kicsi piac

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Hétf. Jún. 15, 2009 10:12 pm

Ez magától érthető....

**Hitogorosi** Hétf. Aug. 31, 2009 8:55 am

Egy szép napon barangolásom kezdeténél, eljutottam erre a kis falura. A kardom az övembe volt akasztva, a hátamnál, és a köpenyem eltakarta. Sokan gyanakodva néztek rám a maszkom miatt, de nem foglalkoztam velük. Én csupán szálást akarok találni. Ám ekkor észrevettem, hogy pár nagyon sminkelt nő, és egy lányt, aki velem egy idős lehetett, és olyan ruhákat viselt, amiket az én világomban is folytatnak. Különös edzést folytattak. Úgy döntöttem megnézem őket közelebbről. Ám amikor éppen feléjük sétáltam, alig pár centire egy tűzcsóva száguldott el a fejem mellett. Odanéztem, ahonnan a támadás jött, és 4 Tűzidomár harcost láttam. Mindenki elkezdett kiabálni, sikítozni. Siettek a házakba, menedékekbe. A sminkelt nők elkezdtek futni a támadók irányába. Úgy döntöttem, hogy segítek nekik, mivel az egyikük, majdnem megsebesített. A lehető leggyorsabban futottam, ahogy csak a lábam bírta, és mivel ez egy új világ, és más itt nagyjából minden, ezért a testi erőm is megnőtt. A nőket, akik úgy 4 méterre lehettek tőlem, nagyjából 3 másodperc alatt lehagytam, és a támadók, akik 20 méterre voltak 15 másodperc alatt elértem. Ekkor egy akrobatikus ugrással átugrottam az egyiküket, majd hirtelen előrántottam a kardom. A lendülettel együtt rácsaptam az egyik harcos koponyájára, ami engedelmesen kettényílt a csapásom ereje miatt. Könnyedén kirántottam a kardomat a fejéből. Majd leguggoltam és az egyiküknek a hasából felfelé szúrtam a szíve felé. Egy gyors mozdulattal kiszedtem a kardot az illetőből. Az egyik tűzidomár éppen támadni akart, amikor egy gyors mozdulattal fejen dobtam a kardommal, ami a fogó részig belefúródott a fejébe. Ránéztem a maradék tűzidomárra, aki a társai elhullása láttán, tejesen megijjedt. Hagytam, hogy elfusson. Éppen a kardomat ráncigáltam ki az ellenfelem fejéből, amikor odaértek a harcosnők. Döbbenten meredtek rám. Az egyikük már emelte a legyezőjét, amiről később kiderült, hogy az a fegyverük.
-Ha megtámadsz megöllek. Nekem semmi bajom veletek. Gondolom rájöttetek, hogy éppen megmentettem a falutokat. És nem vagyok a Tűz Népének a szövetségese.-
Ekkor kicsúszott a kard az ellenségből, viszont nem számítottam rá, így hanyatt vágódtam. A velem egy idős, piros ruhás lány el kezdett nevetni. Ránéztem és bekattant az agyamban valami.
-Te nem idevalósi vagy. Úgy értem nem ebben a világban születtél.-
Mondtam és felálltam. Vártam a válaszát.

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Hétf. Aug. 31, 2009 1:19 pm

A kora reggelt újra a rehabilitációmmal töltöttem be. A falu szélén közel az erdőhöz, egy tisztáson a kioshi lányokkal gyakoroltam, néha legyezővel, néha a két Sai-ommal. Én magam is rájöttem, hogy a fegyverem leginkább támadó, így a arcok során szinte csak támadnom kell. Szépen haladt a szokványos nap, amikor a kis Liu idefutott hozzám, mert egy idegen közeledett az északi úton. Lassan már mi is megpillantottuk, de ebben a pillanatban Tűz Népének 4 katonája is megjelent. Eléggé furcsa volt az egész, az még furcsább, hogy az idegen és a tűzidomárok egymásnak ugrottak. A srác egész jól harcolt, de láttam Suzu arcán a haragot (az egyik kioshi harcos). Amikor odaértünk a maszkos fiú az egyik fejéből húzogatta ki a kardját és a többi elmenekült. A mozdulatokon látszott, hogy ezek a tűzidomárok újonccok voltak, valamint agyilag elmaradottak és ostobák, mert a meglepetés ereje nélkül, csak 4-en rátámadni Kioshi híres harcosaira és falujára nagybotorság.
A következő pillanatban Suzu az acélpengés legyezőjével (az életlen oldalával) fejbe akarta ütni a velem egyidős fura gyereket. Suzut még épphogy meg tudtam állítani, de az idegen csak úgy kidőlt, mint karó a helyéről. Elmosolyogtam, de ekkor a fiú mentegetőzni kezdett, és amikor a fiúnak elfogyott a szájmenése Suzu egyből mondta a magáét.
- Kit érdekel, hogy velük vagy, vagy ellenük. Jah és megölsz, kétlem, mert a testvéreimmel előbb kapjuk le a fejed, mielőtt te meg tudnád azt a fegyvernek nem mondható valamit suhintani.
- Nyugi Suzu, nem e világi, nem tudja.
- Szóval te is onnan jöttél, abból a másik világból, gondolom te még be is szartál, amikor a felnyitottad a szemed…
- Suzu elég legyen, menny gyakorolni, majd én is jövök. Hátha a kapitány tud valami újat mutatni.
- Rendben. – rám meredt, majd nyugodt arccal tovább ment. – Gyertek lányok, ideje lenne folytatni az edzést.
- Gaoxing Fan Niva vagyok, de csak nevezz Nivának. – és nyújtottam a kezem.

**Hitogorosi** Hétf. Aug. 31, 2009 1:43 pm

Kicsit furcsának tartottam ezt a Suzu-t, vagy kit. nagyon el volt telve magától. Beakasztottam az övembe a kardomat, majd villámgyorsan mögötte termettem és kigáncsoltam, majd villámgyorsan visszaálltam a helyemre és kezet fogtam a Niva nevű lánnyal.
-Szia.-
Mondtam a maszkom alatt mosolyogva, amikor láttam, hogy éppen feltápászkodik, és mérgesen fújtat a lány.
-Az én nevem Hitogorosi, de kérlek, hívj Hitosinak.-
A Hitogorosi névnek eléggé nagy híre volt, mivel sokan azt mesélik, hogy már-már legendába illő képességei vannak (vagyis ezt a hétköznapi néphez mérten). Amikor ezt a nevet meghallotta a lány, akit kigáncsoltam, gondolom elsápadhatott, de aztán megrázta a fejét és miközben idejött azt kiabálta:
-Na persze és higgyük is el, hogy te vagy az a harcos.-
Végigmért.
-Ilyen kis pálca nem lehet az a harcos.-
Hirtelen mögötte termettem. A kard, valahogy a kezembe került, mert a nyakánál állt. A következőt a fülébe súgtam, de úgy, hogy mindenki hallja.
-Nincs szükségem suhintásra, kedves. És képzeld, én vagyok az.-
Elengedtem, és megint Niva mellett teremtem.
-Nos, azt hiszem, jó lenne beszélgetni egyet.-
Mosolyogtam kedvesen, azzal zsebre tett kézzel elindultam előre

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Hétf. Aug. 31, 2009 9:09 pm

Ahogyan végig néztem Hitosi és Suzu csépelődését. Amikor a fiú azt mondta, hogy jó lenne egyet beszélni elmosolyodtam és felhúztam a szemöldököm, majd szépen mellkasba ütöttem.
- Suzut régóta ismerem, és nem adja fel, valamint egy lányt nem illik kigáncsolni és fenyegetni. Azt hitted nem veszem észre azt az egy pillanatot, amikor oda-vissza futottál? éreztem a gyorsaságod, mintha egy kis szellő fújt volna, de a szellő a távolból keletkezik és az, amit éreztem az ott helyben. Jah és azt elfelejtettem mondani, hogy Suzunak érdekes tudománya van. - előre biccentettem, ami azt jelezte, hogy „Hitosi hátad mögött”, s ahogyan fordult a maszkos, Suzu 3 akupumtúrás pontot nyomott meg az ujjaival. – 4 ponton mozgás képtelenné tesz.
A fiú összeroskadt, mint egy rongybaba.
- Hogyhogy csak 3 ponton? – kérdeztem Suzutól.
- Had tudjon kúszni a faluba.
- Nahát, kedveled?
- Megőrültél? – ezután mamutszerű dobbantással visszament.
- Hehehe… Nyugi, csak hülyülök, nem mondtam komolyan.
- Gyere mennyünk! – Félútnál visszakiáltott.
- Még beszélek vele. Talán a fajtámból az utolsó, akivel beszélgethetek.
- Ezzel? Ah, te tudod! – Ezután már a többi lánnyal láttam gyakorolni, de néha-néha visszanézett.
Leguggoltam a fiúhoz, majd újabb beszélgetésbe kezdtem.
- El fog múlni. Vagy talán épp ez tetszik neki benned. Ritkán lát harcos pasit. Úgy látom csak az egyik végtagodat hagyta meg mozgatni, ha jól látom a bal lábadat. Had segítsek, elviszlek a faluba, ahol pihenhetsz, és újra mozgatni tudod a végtagjaidat. Amúgy, mióta vagy itt?
Felsegítettem és részegfogó fogással a faluba segítettem.

**Hitogorosi** Szer. Szept. 02, 2009 3:03 pm

Végig ugrálva tettem meg az utat, de a hosszú tapasztalataim során könnyen ment.
-Hát ha jól számolom, úgy 10 éve lehetek itt. Mit ne mondjak számítottam rá, de, hogy ilyen gyorsan és pontosan szúrjon valaki, ahhoz tehetség kell.-
Mondtam, közben ugrálgatva.
Tudod az otthoni, és az itteni időszámítás, körülbelül 1:10-hez szóval, ha itt 10 év telik el, a mi világunkban 1. Amikor megérkeztem ide, és éppen erre jártam, a kis Suzu... bizony ismerem..-
Mondtam rásandítva a mellettem álló lányra.
-Nos akkor még fiatal kislányként ismertem, aki eléggé félős, és sírós lány volt. Akkor még nem ezt a ruhát viseltem, de a kardom és a maszkom még mindig a régi. De kérlek ne áruld el neki, hogy ki vagyok.-
Betámojogtam az egyik szobába, ahová vezetett a lány, és ledőltem a padlóra.
-Ha nem gond.. én egy kicsikét.... egy picinkét....-
Azzal már horkoltam is.

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Pént. Szept. 04, 2009 6:24 pm

Miután elvánszorogtunk, a faluban egy házban laktunk külön szobában laktunk. Ahogyan sikerült felszökdelni a lépcsőkre és bejutni, máris az ápoló nő feltűnt, aki engemet is gondozott, míg jobban nem lettem. A nővér egy hang nélkül tudta mi a dolga. Egy szobába vittük, ágyra fektettük. A nővér szépen betakarta, én lementem a pincébe edzeni egy kicsit. Lent a pincében egy vászonnadrágba, és egy szakadt, ujjatlan felsőbe vedlettem át. A ruháimat szépen összehajtogattam és egy padra raktam le. Egy 15 perces bemelegítő után egy gyakorló tárgyhoz álltam, ami úgy nézett ki, mint egy fatörzs, s belőle egyenes fadarabok lógtak ki merőlegesen, vízszintesen pont úgy elhelyezkedve, hogy a Kung-Fu mozdulatait hajszálpontosan megtanuljam.
A kigbox, a Saiial való harc és a Kung-Fu egyesítésével igen csak erős, egyedi technikát tudnék kifejleszteni, igaz többnyire erőteljes lesz és mindent beleadó, de ez hosszú távon nem valami jó, mert hamar elfáradhatok, ezért akarok erősebbé válni. Ezen gondolkodtam miközben gyakoroltam, majd egy új téma jelent meg a fejemben.
~ Ha Hitosi és én itt vagyunk, mint a másik világból, akkor másokat is elragadhat a spirituális világ. Vajon már mások is itt vannak ebben a világban? Olyan zavarba ejtő ez az egész. Itt vagyok, mégis alig merem elhinni. Kételkedek ebben az egészben, pedig nem kéne, mert akár az életemet is veszthetem az Avatár világban.~
A téma kivégzése után alaposan leizzadtam. Egy törülközőt leakasztottam a helyéről és megtöröltem az arcom, majd a törcsit a vállamra raktam. Felmentem a teraszra, és rá támaszkodtam a tetőt tartó oszlopra, s néztem a csillagos eget. Közben egy tál vízzel szomjamat oltottam. Amikor eleget néztem az éjszakát befele tartottam volna, ha nem vettem volna észre egy sáros lábnyomot. Kihoztam a maszkom és a fegyvereim és követtem a nyomokat egészen a tengerpartig. Állatok, és más emberek lábnyomait véltem felfedezni a parton. A nyomokból ítélve dulakodás volt. Néhány égési sérülést, valamint vágás nyomokat találtam pár fán, és a homokban. Tudtam, hogy Hitosi nagy bajban van…

**Hitogorosi** Pént. Szept. 04, 2009 6:47 pm

Miután visszatértem 1 hét múlva a Tűz Népének fogságából, nem akartam, hogy megismerjenek, ezért egy fekete köpenyt vettem, azt terítve magamra.
Csendesen leültem, és néztem, hogyan edzenek a lányok. Elmosolyodtam, hogy mennyi minden történt velem, és velük milyen kevés. Odalépkedtem a lányokhoz, akik kérdően néztek rám. Nem szólaltam meg csak morogtam egyet.
-Rrrrrrr...!-
Azzal előrántottam a fekete kardomat. Suzu felé mutattam, aki visszanézett rám. Leguggoltam, és felugrottam. Elképesztő magasra tudtam ugrani, mivel ebben a világban, sokkal többre vagyok képes. Villámgyorsan Suzu mögött termettem, és lefogtam a karjait. Az egyik kezemmel eközben jeleztem a többi lánynak, nehogy nekem essenek. Niva is köztük volt, és idegesen, valamint félve nézett felénk. Ekkor könnyedén ledobtam magamról a köpenyt, így felfedtem, hogy ki vagyok valójában. Először nem ismertek fel, de pár pillanattal később, Niva szemében a felismerés lángja lobogott. Mivel most csak a 3/4 része volt eltakarva az arcomnak, így látszódott a bal szemem. A szemem alatt és körülötte fekete festék volt. Mivel Suzunak háttal álltam, nem értette mi folyik itt. Amikor elengedtem, harciasan fordult meg, hogy bosszút álljon a hirtelen támadásért. Ám aznap amikor itt jártam, és Suzu kicsi volt, levettem a maszkomat. És mivel most egy része nem volt rajtam, Suzunak az eszébe villant, hogy ki is vagyok. Egyszerre két felismerést tett, és ezt összepárosítva, teljesen ledermedt. Térdre rogyott. Szomorúan rápislantottam.
-Nos azt hiszem visszamennék a szobámba, ha nem gond. Van mit mesélni, azt hiszem.-
Azzal a kardot visszatettem a hátamra. Csendben elindultam a ház felé.

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Vas. Szept. 06, 2009 12:54 pm

A mai napon az egy hete történten gondolkodtam, egyből, amikor felkeltem az ágyból. A gondolatok kavarogtak bennem, de ha akarnám, se tudnám rendezni azokat. Kicsit nyűgösen és szomorúan kikullogtam a konyhába, ahol pár liter teát főztem magamnak és a többieknek. Amíg forrt a tea én bementem a szobámba, hogy némileg melegebb ruhát vegyek fel, mert ezen a napon reggel kicsit hűvös volt. Ezután visszamentem a konyhába, majd egy kis tálba merítettem a reggeli teámat, majd kimentem a teraszra kortyolgatni. A többi lány már edzett, de én magamat még mindig korbácsoltam gondolatban Hitosi miatt, hova tűnt? Miért nem tudtam érte tenni semmit? Miért nem mentem után? Annyira rossz közérzetem lett, hogy a tea ízét alig éreztem, helyette csak keserűséget.
~Miért jöttem volna erre a világra, ha nem segíteni? Mond istenem, mit érek én, hogy engemet küldtél? Valaki segítsen nekem…~ Gondolatokban elmerengve nagy meghökkenéseket hallottam. Azt hittem megtámadtak, de szó sincs róla. Az idegen egy bármikor látott vendég. Felismertem a törött maszkot, ő az, Hitogorosi. Örült a szívem, hogy úgy ahogy, de itt van.
- Hua, siess! Egy visszatérő sérültünk van!
Hua, a nővér egyből kirohant, mindketten láttuk, hogy Hitosi kimerült, ezért alvásra van szüksége. Besegítettük a házba, majd Hua ápolásba kezdett. Hua-nak még Suz is segített. Sosem láttam ennyire aggódni valakiért, és ez örömmel töltötte be a szívem, hogy a kemény Suzu egy időre lágy és segítőkész. Talán még a kapitányi rangot is megkaphatja egyszer.

**Hitogorosi** Vas. Szept. 06, 2009 3:56 pm

Mikor bementem a szobába egyből jött minenki segíteni. Meséltem nekik a tűz idomárok támadásáról. Amikor éppen ott tartottam, hogy elvittek egy cellába, levetette velem a felsőmet Hua. Mindegyik lány elkerekedett szemekkel látta, hogy a testemen mennyi csúnya seb van. Amikor meg kellett fordulnom, még meg fel is hördültek, amikor meglátták a gerincemnél lévő égési sebhelyet. Meséltem nekik arról, hogy jó is történt velem, hisz szereztem egy új képességet. Ezt nem árultam el nekik.
-Mondd csak Suzu.... találok valahol fém edzőbábut?-
Kicsit döbbenten nézett rám.
-Hát azt hiszem a kapitányoknak van készítve pár, de tudtommal, csak Kioshi Avatár, valamint néhány nagyon erős kapitány tudta csak szétrombolni őket.... De miért kérded?-
-Ha lehetne felállítanátok nekem azokat? Szeretnék mutatni valamit mindenkinek.-
Eközben lefeküdtem, és hagytam, hogy ápolják a sebeimet. Jól esett ezután a hosszú, és kegyetlen hét után a pihenés. Hamar el is aludtam. 6 órával később ébredtem fel. A bábuk már fel voltak állítva. Felvettem a ruhámat, valamint az arcfedőimet. A kardomat a hátamra dobtam, vigyázva, hogy ne érjen az égési sebhez. Amikor kiléptem, már egy nagy tömeg várt odakint. 6-7 bábu állhatott körbe. Odasétáltam a kör közepére. Mindenki feszült csendben ülve nézett, hogy mi lesz. Ekkor felemeltem a két kezemet magam mellé. Hirtelen lecsaptam a két kezemet az oldalamra. A két bábú, amelyikre mutattam, azon pillanatban összepréselődött. Előkaptam a kardomat. Villámgyorsan ott termettem az egyik bábú előtt, és egy csapással kettészeltem. Ezután a két összelapított bábut, fémidomítással megemeltem, és rádobtam két másik fém bábúra. Ekkor odaugrottam az utolsóhoz, és letéptem a fejrészét. Mindez, úgy 1 percig tarthatott. A közönség szájtátva bámult. Erre meghajoltam és elmosolyodtam.

**Admin-Gaoxing Fan Niva** Kedd Szept. 08, 2009 8:58 pm

A mutatványt látva furcsálltam. Eltöprengtem a hátsó sorban állva.
~ Itt előbb gyógyulnak be a sebek? Otthon ilyen sebekkel több hétig a korházban feküdnék… valahogy. Hat óra alvást keveslem, sőt egész nap tudnék aludni míg, meggyógyulnék. Furcsa ez a Hitosi gyerek. Talán az itteni testünk ellenállóbb, mint az én világomban? Lehetséges. Ahhoz képest, hogy mekkora fájdalmaim voltak, már fejlődtem egyfajta szintet is: erősebben rúgok, gyorsabb vagyok, tisztábban gondolkodom, és még sorolhatnám tovább. Mi lett belőlünk? ~ Ekkor Hitosira meredtem, majd kicsit szomorúbb arcot vágtam, nem tehettem róla. Rajtam a jelenem modernruhái volt rajtam, valamint egy valami lepedő fajtát, amit még viselnek is néha az öregasszonyok. Furcsa módon fáztam, nem tudom megmondani, hogy miért, pedig még az idő sem olyan hideg.
~ Én mire fogom megtalálni az elemem? ~ Kérdeztem magamban, majd leültem az egyik farönkön, de nem sokáig, mert Rhino hátassal és némi páncélzattal egy fejvadászszerű Tűz idomár csapat suhant el a fejem felett.

**Hitogorosi** Pént. Szept. 11, 2009 6:13 pm

Teljesen eltöltött a düh amikor megláttam a tűz idomárokat. Láttam, hogy az egyikük, az aki kínzott. Lenéztem, így a hajam eltakarta a szemem. Az emberek elkezdtek rohanni, el a tűz idomároktól. Niva későn vette észre, hogy jönnek és az egyik pont felé lőtt egy tűzcsóvát. Villámgyorsan Niva előtt termettem, a kardomat a tűzcsóva felé tartottam, majd amikor hozzáért a pengéhez ért a tűz, egy 180°-os mozdulattal visszafordítottam a lángot. Gyors mozdulatokkal levágtam a figyelmetleneket. Már csak 3-4 ember maradt. Eltettem a kardomat, és kettőt egymáshoz vágtam. A nyomás miatt teljesen összepréselődtek, és csak úgy ömlött mindenhol a vér, és a belsőség. Előkaptam egy kést az övemből, és a megmaradt 2 ember egyike felé dobtam. Az természetesen a két szeme közé röppent, ahol markolatig belefúródott. Már csak 1 tűz idomár maradt. Döbbenet, és félelem volt a szemében. Felemeltem mindkét kezemet, és a páncéljával együtt felemeltem. Elkezdett üvöltözni. Az erőmet használva, rászorítottam a páncélt, és szép lassan, letéptem vele a végtagjait. Sikítozott a fájdalomtól egy pontig, utána elájult. Ezután, ezt összegyúrtam egy gombóccá, és elhajítottam. Még mindig remegtem a dühtől, amikor eszembe jutott, hogy Niva veszélyben lehet. Niva döbbenten nézett rám. Szörnyű vérrontást csináltam az előbb, és ez biztosan megdöbbenthette. Elkomorodott a tekintetem. Ekkor Suzu futott felénk. Éppen ideért hozzánk, amikor az egyik tűz idomár, akit csupán leszúrtam, megmozdult, és egy tűzgolyót dobott Suzu felé. Olyan gyorsan történt minden, nem gondolkozhattam. Odaszaladtam Suzu elé, és hagytam, hogy a tűz a hátamba csapódjon. Az égési sebhez hozzáérve őrjítő fájdalmat keltett bennem, és csak annyi erőm maradt, hogy elhajítsam a kardomat, a tűzidomár felé. Ezután összeestem, és hallottam valami olyat, hogy akadémia. Ezután már nem emlékszek semmire.

/Mi lenne ha átmennénk az akadémiára utána meg valamelyik másik földrészre?/

Ajánlott tartalom

Utcák/kicsi piac

Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac

Re: Utcák/kicsi piac